Halál, haldoklás, gyász
Ezzel a témakörrel kapcsolatosan szent kötelességem elmondani, hogy a lehető legnagyobb dolog, Otthon a szeretteink körében meghalni. Aki lehetővé teszi, hogy hozzátartozója otthon haljon meg, ott van vele, és utolsó útján végig kíséri, az a haldoklónak a legnagyobb jót teszi.
Mai világunkban hatalmas hangsúly van a Gyászfeldolgozáson, nagyon sokan ragadnak bele a veszteség után az elveszítés fájdalmába, a gyászba. A gyászfeldolgozást megelőzés szintjén lehetne jól kezelni, és a megelőzés tulajdonképpen a haldoklóval való együtt töltött idő. Amikor idő és tér van az elköszönésre, a kimondatlan dolgok kimondására, az életben maradó láthatja és részt vehet az életből való kivonulásban, nem marad vissza űr, hiány, helyette megértés, és elfogadás van. Elfogadása az elfogadhatatlannak gondolt pillanatnak, hála, köszönet.
A haldoklóval töltött időben Kegyelmi állapotot élhetünk meg. Olyan közel kerülhetünk Istenhez, ami enélkül sosem történhetne meg.
A halál Misztérium, amit talán sosem érthetünk meg, de részt vehetünk benne…
A gyászfolyamat természetes, és ami ennél is természetesebb, hogy egyszer mindenkinek eljön az a pillanat, amikor vissza kell térnie… oda, ahonnan elindult egyszer. Ennek megértése, elfogadása lehetetlenné teszi a gyász kialakulását, a szenvedést.
A halál, a Felszületés Misztériuma… ugyanolyan szép és csodálatos, mint a születés. Az egyik belépés, a másik kilépés… és amikor az egyik kilép, pont ugyanakkor valaki éppen belép az ÉLETbe…
Körforgás, ami együtt jár az élettel…
Végtelen szeretettel: Váradi Andrea
www.talentumok.com
