Ígéret a Léleknek.

Lélek… sokat használt szó világunkban, talán már nem is bír elég jelentőséggel. Segítők, tanítók, gyógyítók járatták le, tették tönkre a benne rejlő lehetőségeinket. Mert hivatkozásnak használták valami olyanhoz, amihez ennek a minőségnek a közelébe sem szabadott volna lépnie. Rendszereket, termékeket építettek fel arra a szlogenre, hogy segít a Léleknek, a Lélek pedig segít neked, hogy megtaláld önmagadat, és az utadat végre. Kétségbeesett, elveszett emberek keresik a segítséget, sokan az életükért küzdenek, mert annyira sérültek, annyira kevés önbecsülésük maradt, hogy legszívesebben talán kilépnének. De nem teszik, utolsó erejükből is keresik a segítséget, a segítséget nyújtó embert, aki kezét megfogja és felelmeli oda, ahonnan elindult egyszer. Keresi azt, aki az összes fájdalmán kesztül is meglátja értékeit, és ezekre emlékezteti, segíti újra a jót meglátni, értékelni.

Sokan vagyunk segítők, tanítók, egyre többen. Mégis alig találni olyat, aki az ígéretét még nem adta el. Mert amikor ráébredtünk, hogy azért jöttünk, hogy segítsünk a a segítséget kérőknek, ígéretet tettünk magunknak, a saját Lelkünknek. Megígértük, hogy azt a minőséget amit a Lélek képvisel sosem adjuk el.

Az ember szereti a káprázatot, a hangzatos szavakat. Oda kapcsolódik, ahol könnyebbet ígérnek, egyszerűbb utat kínálnak. Mert szeretne gyorsan jobban lenni, szeretne gyorsan tanulni, szeretne ő maga is segítővé válni. Mert segítőnek lenni jó, olyan jó látni amikor a másik bábból-pillangóvá válik. Rengeteg az iskola, rendszer, módszer, azt sem tudják az éppen rászorultak, hogy mit, kit válasszanak. A piac, az on-line tér ontja az ajánlatokat, de sajnos nem az alapján rangsorolnak, hogy ki az, aki ma is tartja az ígéretet, és valódi segtséget nyújt, hanem a marketinggé lett a főszerep.

Pár hónapja személyes tapasztalásban volt részem… voltak napok, amikor az életemért küzdöttem, és mint önmagát spirituálisnak tartó, és a szellemi törvények szerint élő ember, én is első körben spirituális embereket, módszereket kerestem. Meg is találtam azokat a helyeket, és embereket, akik hangzatos leírásukkal elsőre megszólítottak, és a gyógyulás ígéretével kecsegtettek. Több helyen is jártam, aminek az lett a végeredménye, hogy el akartak szakítani azoktól, akiktől még szeretetet kaptam éppen, elvették maradék önbecsülésemet, elszólították tőlem a korábban nálam tanuló, hozzám járó embereket, és különböző MLM rendszerekbe akartak beléptetni, hogy áruljak tisztítószert, vagy éppen parfümöt, és akkor majd sikeresnek érzem magam, jobban leszek. Komolyan mondom, kijózanított a legnehezbb pillanatokban az, amit a magukat spirituálisnak gondolt “kollégáimnál” megéltem. Bevallom őszintén, azóta magamat nem is nevezem spirituális embernek, mert azt tapasztaltam meg, hogy azok akik annak tartják magukat, már régen hátat fordítottak a Léleknek.

Túléltem, és itt vagyok… megint másképpen. Nagyon sok tapasztalást, és tudást gyűjtöttem. Találkoztam magukat egyáltalán nem spirituálisnak tartott gyógyítókkal, orvosokkal, pszichológussal, akik felemelni akartak, segítő kezet nyújtottak, és bár ők nem tudták, gyógyították mélyen megbújó sérüléseimet, amit az úton Lelkem elszenvedett. Hétköznapi hősök ők, akik megbújva a tömegben ott vannak, nem hírdetnek, nem licitálnak egymásra. Nem ígérnek csodákat, egyszerű módszereket, csak annyit, hogy amikor bajban vagy, ott lesznek veled. Egyik sem akart nekem terméket eladni, különböző tanfolyamokra elküldeni, csodát sem ígértek. Azt mondták, hogy az út hosszú, és komoly munkával, hónapok, évek alatt, több lehetek mint aki egykor voltam, megismerhetem magamat egy új minőségben. Ők azok, akik most valódi segítséget nyújtva segítenek feldolgozni azokat a sérüléseket is, amit a spirituális segítőktől elszenvedtem. Elszenvedtem, mert hagytam, hittem, engedtem… TE ne hagyd, ne engedd, veled nem kell, hogy megtörténjen!

TE lehetsz az, aki nem a csodát keresi, nem a könnyű utat, nem hagyod, hogy szeretteidtől elszakítsanak, és nem érdekel semmi más, csak az hogy ki látja azt, aki, ami éppen vagy: szenvedő, segítségért ordító ember.

Ígéretet tettem a Léleknek amikor segítő lettem, és a mai napig tartom az ígéretet, így a világ spirituálisnak tartott szegletéből, kiléptem a nagyvilágba, teszem a dolgomat, és hiszem, hogy akinek rám van szüksége, az én segítségemere, aki valóban a Lelkéhez szeretne kapcsolódni, aki tényleg fejlődni szeretne, az így is megtalál engem. Nem tudok, és nem is akarok azonosulni azzal, amit mások képviselnek, én a Léleknek tettem ígéretet, és megtartom mindaddig, amíg élek.

Ebben a témában egy korábbi írásomat itt olvashatod el: Neked üzenem.

Végtelen szeretettel: Váradi Andrea

http://www.talentumok.com

%d blogger ezt szereti: