Elveszett Lelkek…

Mélységes sötét térbe keveredtek. Döntöttek ott akkor, amikor dönteni kellett. Választottak. Egy olyan életet, olyan világot, kerestek, ahol bármit megtehetnek. Ahol azt mondták, hogy hatalmat adnak a kezükbe, vagy egyszerűen csak bármit, de tényleg következmények nélkül, bármit megtehetnek.

Nem számít, hogy hány embernek ártanak saját céljaik elérése közben. Nem számít, hogy hány embert hagynak cserben. Csak az számít, hogy bármi, vagy minden áron célba érjenek… és hogy mi a cél? Talán annyi, hogy  hatalmat gyakorolhasson végre.

Az érzés, a jó érzés, a szeretet elveszett mindeközben. Mert jó érzéssel ugyanazt nem tehette volna meg. Mert a Lelkiismeret megállította volna… de így nem állította meg. Le kellett mondania a Lelkéről, hogy a lelkiismerete ne büntethesse.

Eltávolodott a Lelkétől, és Lelkét egy sötét térbe száműzte. Egy mély verembe, ahova útja során a haragosait küldte. Haragosai és Lelke, így egy térben. Se a haragosai, se a Lelkiismeret nem üldözhette.

Bajban a Világ! Eltűntek a Lelkiismeretes emberek. Elvesztek a Lelkek!

Nagy becsben kell azokat tartani, akik megértik, hogy mit akartam ezzel üzenni. Akik figyelik, hogy ki az, akiben a fény nem hunyt ki. Akik tudják, hogy ami a felelősség. Akik ha fájdalmat is okoznak, nem hátrálnak ki, mert a Lelkiismeret erősebb. Önként vállalva ezzel, hogy bármi áron is, de jóvátegyék tetteiket.

A Lélek, a Lelkiismeret az élet apró dolgaiban lelehető fel:

Szó nélkül elmenekülsz, vagy felelősséget vállalva maradsz?

Önmagadat mások elé helyezed, vagy másokat segítve éled az életed?

A Világ a tiéd, vagy te vagy a Világé?

Újra, és újra megfosztanak téged, vagy lemondasz róla, mielőtt ez megtörténhet?

Bármi áron, vagy csak akkor, ha megmarad a szeretet?

Ki vagy te? Hol van a Lelked?

Végtelen szeretettel: Dömötör Aletta

Kép: Tim Gainey

%d blogger ezt kedveli: