Az energetikai év legkülönlegesebb napja.
Minden évben Július 25. Időn Kívüli Nap. Így hívják a Maja naptár rendszerben. Különleges, egyedülálló energiája van ennek a napnak. Ez a nap túlmutat az Időn, és Teret ad. Teret biztosít a Tudatosságnak.
Amikor a végéhez közeledünk egy évnek, mindenki tudja, hogy a tudatos lezárásnak, elengedésnek van ideje. És ahhoz képest, hogy évek óta egyre többen tudják, és teszik meg tudatosan ezeket a lépéseket, valami mégsem stimmel. Egyre többen fogalmazzák meg, hogy valami, valaki nem hogy csak nem engedi el, hanem fogságban tartja. Bezárva érzik magukat az emberek. Helyzetekbe, történetekbe. Bent rekedtek, miközben az életük zajlik idekint. Az energia áramlása nem áll meg, az idő halad előre. Pillanatról-pillanatra egyre több, és ugyanakkor egyre kevesebb is leszel. Valamiből több lesz, és valamiből kevesebb. Látod-e azt, hogy alakul benned ez a mérleg? Amiből több lesz, az benned van, vagy kint építed, szerzed meg? S amit elveszítesz, annak hiánya benned, vagy körülötted jelenik meg?
Ez az év, amit most zárunk le, egy kiemelten nehéz év volt mindannyiunknak. Ezért fontos, hogy méltóképpen köszönjünk el tőle. Búcsúzni kell az elengedéshez, a továbblépéshez, de ahhoz, hogy elbúcsúzzunk, először számvetés kell. Szembe kell nézni veszteségeinkkel, és teremtéseinkkel, hogy megláthassuk, milyen minőségben zárjuk az évet. Veszteségeink számottevőek, és ennek belátása feltétlenül szükséges, mert a nem helyén kezelt veszteség rengeteg energiát emészt fel. Legtöbben a stabilitás témakörében voltunk ebben az évben megmérve. Ide tartozik a családban az apa helye, és minősége (jelenlétének kérdése, betegsége, halála), munkahelyi, vállalkozásokkal kapcsolatos kérdések, pénzügyek. Olyan helyzeteket élhettünk meg, ahol a fő kérdés mindig az maradt, hogyan tovább, a maradék erőmmel, hogyan teremtsek? Ebből adódóan előtérbe kerültek a nehéz időkben a Hitrendszeri kérdések, hogy mi az, amibe bele tudunk kapaszkodni a nehéz időkben?! Voltak pillanatok, amikor úgy érezhettük, vége mindennek… és azt gondolhatjuk, hogy ennek most vége lesz, hiszen vége van az évnek, és egy új energia kör kezdődik el.
Mi úgy gondoljuk, és főként azt érezzük, hogy nem vége lesz, hanem folytatódik minden amit már elkezdtünk, egy teljesen új minőségben. Az eddigi teremtéseink, jók és rosszak, itt lesznek velünk továbbra is, és ezekkel együtt más fajta kérdések, kihívások merülnek majd fel.
Talán a legfontosabb üzenete ennek a rendkívüli napnak, hogy nézz szembe tudatosan mindazzal, amit elértél, megteremtettél magadnak. És nem csupán a fizikai szintre gondolok, hanem kapcsolatokra, érzésekre, gondolatokra, hitrendszerre, tudatosságra. Adj hálát a Mindenségnek, Istennek, hogy itt lehetsz, tapasztalhatsz, élhetsz. Lásd meg, hogy milyen különleges, és egyben nagyszerű lehetőség ez.
Szánj magadra ma időt, vonulj el belső csendedbe. Készíts leltárt életedről, hogy láthasd mi az amid van, mit teremtettél már meg, mi az, amin már túl vagy, sőt talán már el is feljtetted. Sokan csak addig örülnek, amíg megszerzik mindazt, amit elterveznek. Amikor megvan, elengedik, elillan, már nem számít, jöhet a következő, a másik. A megszerzés öröme, a kisgyermek öröme… de ahhoz, hogy a megszerzett dolog megmaradjon, időtállóvá váljon, megtartó erő kell. Megtartani nehéz, sok munka van vele. Kitartást, önuralmat, lemondást követel. A megtartáshoz kevesebb a külső energia, a saját energiáinkat követeli el. De ha mindig mindent csak megszerzünk, halmozunk, és aztán nem törődünk vele, egy idő után mi lesz a sok “gondozatlan” teremtésünkkel?!
Nem elég teremteni, meg kell tartani…