A szeretet természete…
Az élet körforgásában vannak olyan pillanatok, amikor a szeretet áramlása megakad, megreked. Minden ilyen alkalommal létrehozunk magunkban egy szigetet, ami még önmagunk számára is elérhetetetlen lesz. Idővel a szigetekből összefüggő terület lesz, észre sem vesszük, hogy lényünk egy hatalmas sivataggá lett.
Sivatag, ami bár végtelen, mégis terméketlen…
Amikor valamilyen módon kapcsolatba kerülünk Lelkünkkel, a sivatagban hirtelen esőcseppek jelennek meg. Eső, víz, ami az áramlást indítja meg. Könnycseppek, felbukkanó érzések, gondolatok, érzetek. Egyre tisztábbak, egyre erősebbek.
Azt gondoltam akkor… azt hittem… úgy éreztem… szerettem volna… viszonzást vártam… bíztam… hittem… téged akartalak, és te nem akartál engem, vagy nem velem akartad, képzelted el, mert te másvalakivel akartad. Csalódás, szomorúság, fájdalom ami egyre több, egyre nagyobb, egyre mélyebb…
Most látom tisztán, a könnycseppek segítenek. Megmutatják igazságomat, hogy mindezt én akartam, hogy így legyen… én kitaláltam, hogy a másik, az az ember viszont szeressen engem.
De a szeretet nem ilyen! Nem irányítható, nem elvárható, nem kijelölhető, hogy kitől kapod meg!
A szeretet természeténél fogva végtelen! S bár úgy tűnik, hogy vannak helyzetek amikor megreked, hidd el, hogy ilyenkor te magad állítod meg. Amikor ráébredsz, hogy a csalódottság, szomorúság, fájdalom mögött mekkora szeretet bújik meg… ésszel fel sem foghatod, csak érezheted. Érzések törnek felszínre, a sivatagodban megjelenik újra az élet, majd a sivatag szigetekké lesz, majd újra tenger, óceán… vagy ki tudja?! Bármi lehet, ami végtelen!
Szeretet, ami végtelen, áramló, kiegyenlítődő. Ez a szeretet természete.
Adni, megosztani elképzelések nélkül, viszonzás, és elvárás nélkül, mindig-bárkinek. Mindig-mindenkinek!
Végtelen szeretetben létezni, ez a Lélekből élő ember alapvető természete.
Az ember természetes működési módja a szeretet! Emlékezz, és emlékeztess másokat! Szeress akkor is, amikor a legnehezebb!
Ébreszd fel együttérzésedet, megértésedet, mert csak így működhet természetesen az ember.
Szeretek, szeretsz, szeret, szeretünk, szerettek, szeretnek.
Ez a valódi, ez a természetes!
Végtelen szeretettel: Váradi Andrea
