A titok hatalma…
Ki nem mondott igazságok, fel nem vállalt érzések, gondolatok. Rejtett és fedett valóságok. Egyre hatalmasodó titkok. Titkok, melyek magad alá gyűrtek, melyek hatására megszűnik a lényed, sivár lesz az életed. Őrzöd, véded, rejtegeted, karjaidban dédelgeted, mint a legféltettebb kincsedet. Közéd és az élet közé beékelted. Nem marad más, csak a félelmed, aztán a titkot egy újabb titokkal megvéded. Mára ilyenné vált az életed.
Igaz vagy egyáltalán? Van valamid, ami igazság? Van valami amit őszintén felvállaltál? Látod azt, hogy mivé váltál?
Nem tudom, hogy ki vagy, nem tudom, hogy milyen vagy, amikor igaz vagy! Nem tudom, hogy mit gondolsz rólam, és nem tudom, hogy mit gondolsz igazán a világról. Nem látok át a titkodon, nem láthatom az igazi arcod. Csak azt tudom, hogy van valami amihez ragaszkodsz, van valami, amit magaddal hordozol.
Veled van már minden pillanatban, minden megnyilatkozásodban.
Általa ítélkezel a világ felett és általa ítéled meg a többi embert.
Nem látod, hogy milyen a világ, csak azt látod, milyen a titkodon keresztül a viszonyulás. De te mégsem fáradtál. Egy valamihez hű maradtál. Hű maradtál ahhoz, amit magadra vállaltál. Vállaltad és meghajtottad a sors előtt a fejed… hamis lesz az életed!
Tudd, hogy bármikor változtathatnál. A titkodat bármikor felvállalhatnád. Hidd el, nem késő a változás… de lehet, hogy ez csak egy látomás! Tudod egyszer minden titok kiderül, vannak akik a sírba vihetik, de ez keveseknek adatik. Veled mi lesz? Azt nem tudhatom. Ezt az életet te irányítod.
A magad életét irányíthatod, de nem tiéd a legnagyobb hatalom. A titkok súlya alatt roskadozol, és még mindig nem látod: elhatalmasodott. Felfalt téged és te ezt hagyod!
A titkod dédelgetése közben észre sem veszed mit teszel. Nem látod, amikor fájdalmat okozol, nem látod, hogy már csak a rosszindulatodat adod. Nem az fáj, hogy rosszindulatú vagy, hanem az, hogy hiányzik belőled a jóindulat.
Bár visszaemlékeznél, hogy milyen voltál ártatlan gyermekként. Akkor talán újra felfedezhetnéd, és láthatnád, hogy van, akit a titok nem tesz boldoggá! És, hogy téged boldoggá tesz-e?… nem tudom, csak azt tudom, hogy a titokhoz fűz a legerősebb kapocs.
Végtelen szeretettel: Dömötör Aletta
