Maja asztrológia-Újjászületés a menedékben.

Igen, jó lenne már azt mondani, hogy túl vagyunk a nehezén, és valami egyértelműen könnyű időszak következik, de ez még erre az évre sem lesz igaz. Még várnunk kell, időt és teret kell biztosítanunk ahhoz, hogy a következő években létrejöhessen mindaz, amiről évek óta álmodunk, az Új. Ennek az Újnak, legyen bármilyen is, először meg kell születnie, mert a Földi valóságunk, a valódi megérkezésünk a születéssel kezdődik el. Születés-újjászületés…végtelen körforgás az életben, és azután. Egy életen belül többször is megélhetjük újjászületésünket, és most ebben az évben ezen lesz a fókusz az energiák tekintetében.

Azért vagy itt, ebben az életben, hogy Újjászülethess! Valaminek a végére értél a korábbi életeidben, most vége lehet, tiszta lappal, új életet kezdhetsz. Ez az élet a tisztulásról szól neked, meg kell látnod mindenben a valódi üzenetet. Olyan, mintha a tükrök termébe léptél volna be… minden helyzet, ember ismerős, olyan mintha találkoztál volna már vele. Mikor találkoztunk, mikor láttam, tapasztaltam? Ebben az életben? Talán lényegtelen. A lényeges, hogy most itt vagyunk együtt, ebben az életben. Élj a lehetőségekkel! Használj ki minden lehetőséget, hogy lásd a valódit, a lényegest és tudd, ha behunyod a szemedet, nem kell látnod a tükröket. Érezz! Érezd azt a tisztaságot, ami meghatározza lényedet! Újjászülettél… ide, ebbe az életbe. Itt vagy és ami történik, az most történik. Nem kell emlékezned, meg kell érkezned. Ide, ebbe a pillanatba, a Most teljességébe.

Tudom, hogy amikor a tükrök termében állsz éppen, nem tudhatod, hogy merre kell menned… nem látod a kiutat. Olyan, mintha mind igazat mutatna, miközben egyik sem az. Bármelyik tükröt nézed, mind torzítja a te valóságodat. Azt, amit te érzel, azt egyetlen tükör sem mutathatja meg. Az a te érzésed. Erőteljes érzés, amitől szenvedsz. Belül szétfeszítenek a kérdések, és a válaszok nem érkeznek meg… vagy legalábbis nem a megfelelő időben. Utólag érted meg, rakod össze a képet, de ettől szenvedésed nem enyhülhet. Elfáradtál, és reménytelenül bolyongsz a semmiben. Nem tudod, nem érted, és már nem is érzed, hogy most ebben a pillanatban mit is lehetne, kellene tenned.

Fáradt vándor vagy, aki átkel az életen. Megfáradtál, talán el is tévedtél egyszer, vagy akár ezerszer. Lézengsz, kiutat keresel. Szükséged van valakire, valamire, talán egy helyre…MENEDÉKRE, ahol biztonságban, szeretetben lehetsz, töltődhetsz, a további utadra felkészülhetsz. Menedék szükséges. Kint és bent. Sokszor ugyanabban a pillanatban, időben.

A Menedék amit magadban, magadnak teremthetsz meg, az olyan, mint egy rügy… benned. Tele vagy az élettel. Az élet teljességével, ismeretével, bölcsességével. A rügy bármikor kinyílhat, és bármikor újra bezáródhat. Amikor kinyílik, akkor teljességében pompázik. Amikor bezáródik, képes valakit, valami magába rejteni. Ritmus, lélegzet, élet. Ez vagy te. A menedéket adó rügy, a biztonságot és szeretetet adó tér, amiben a fáradt vándor megpihenhet. Szolgálsz és kiszolgálsz másokat, de amíg ezt teszed és így teszed, ki szolgál téged? Te honnan és hogyan töltődhetsz, menedékre hol lelhetsz? Neked is szükséges egy olyan menedék, ahol megpihenhetsz. Amikor feláldozod önmagadat, megszűnik a lélegzet, megszűnik az élet. Vagy bezáródva maradsz, vagy kinyílva… a ritmus hiányában hervadás kezdődik el. S ha a virág elhervad, lehullik. Nem adhat többé menedéket senkinek. Még önmagának sem. Ismerd fel önmagadat, saját ritmusodat és lélegezz! Lélegezd be az életet és készíts menedéket önmagadnak és azoknak, akiket te kiválasztasz!

Amikor Önmagadban menedékre leltél, és feltöltődtél, akkor képessé válsz menedéket adni a segítségre szorulónak.  Olyan helyet, ahol biztonságban, szeretetben lehet, töltődhet. Nincs más dolgod, mint kinyílnod, majd bezáródnod. Ez a te saját ritmusod. Olyan, mint a lélegzet. Szükséges az élethez. A menedék éppen ilyen fontos annak, aki szükségét szenvedi éppen. Emlékezz! Koncentrálj a ritmusra! Érezd, hogy mikor kell kinyílni, mikor szükséges bezáródni, hogy menedéket adhass valakinek. S ha úgy érzed egyedül kevés vagy ehhez, akkor keress társakat, fogj össze a többiekkel.

Az intenzív szenvedés amit magadban érzel a  születés szenvedése, vajúdás, hogy a valódi életedbe léphess. Itt és most újjá kell születned, és a születéssel együtt jár a szenvedés érzése. Fogadd ezt el, és engedd! Engedd, hogy megtörténjen! Érkezz meg és akkor megszűnik a szenvedésed.

Adj menedéket magadnak, a benned lévő Léleknek, mert ez a legeslegfontosabb! Minden más csak ezután történhet meg.

Menedéket adó csak az lehet, aki megértette az üzenetet:

Szükséged van valakire, valamire, talán egy helyre…MENEDÉKRE, ahol biztonságban, szeretetben lehetsz, töltődhetsz, a további utadra felkészülhetsz. Menedék szükséges. Kint és bent. Sokszor ugyanabban a pillanatban, időben.

Teremts ebben az évben magadnak menedéket, egy belső biztonságos Teret ahova visszavonulhatsz,  feltöltődhetsz, ahol a megfelelő pillanatban Újjászülethetsz! 

Végtelen szeretettel mutatjuk az utat, és teremtjük azokat a lehetőségeket, ahol ti is menedékre lelhettek, megpihenhettek. Gyertek, és találjatok magatokra, belső nyugalmatokra az általunk nyújtott menedékben.

Együtt vagyunk veletek időben, és Térben, a vajúdás fájdalmában, és a születésben! Nem vagytok egyedül, ezt soha el ne feledjétek! 

Végtelen szeretettel: Váradi Andrea és Dömötör Aletta