Maja asztrológia: Jelek, szimbólumok, üzenetek
Egyáltalán nem kell csodálkozni azon, ha most úgy érzed, nem vagy összhangban a világgal. Lehetséges, hogy olyan helyzetekben találod magad, ami visszavezet a múltba, vagy olyan lehetőségeket vizionálsz, ami a jövőbe vezet. Bármelyik is történik éppen, egy biztos, hogy nem vagy a jelenben.
Mikor, és mit álmodtál utoljára? Milyen összefüggéseket, szimbólumokat látsz a világban? És a legfontosabb kérdés, hogyan magyarázod magadnak ezeket, mit jelentenek neked? Segít abban, hogy megéld és teljesítsd a földi küldetésedet, vagy csak elválaszt önmagadtól, és egyre kényelmetlenebbül érzed magad az életedben?
Jószándékú törekvésünk miatt, hogy értelmet, és célt találjunk az életünkben, lehet, hogy túl korán, és nem helyesen vontunk le következtetéseket, vagy túl nagy jelentőséget tulajdonítottunk a jeleknek, szimbólumoknak, álmoknak, látomásoknak. Amikor ez így történik, elveszhetünk az elménkben, kiszínezzük, eltorzítjuk az információkat, hogy azok passzolhassanak az elképzeléseinkhez, vágyainkhoz.
El kell fogadnunk, hogy néha a dolgok egyszerűen csak azok, amik. Ne korlátozzuk tapasztalásaink teljességét azzal, hogy mindig-mindenre különböző címkéket ragasztunk. Egyszerűen nyíljunk meg a pillanatban rejlő teljességnek.
Tudom, hogy most a legnehezebb a jelen pillanatban maradni, sokkal egyszerűbb kapcsolati drámákra, fantáziákra, múltbéli fájdalmakra, vagy jövőbeli aggodalmakra fókuszálni. Mégis most az a legfontosabb, hogy összpontosítsunk a jelen pillanatra. Itt, a jelen pillanatában tudjuk megfigyelni a szinkronicitásokat, innen gyűjthetünk felismeréseket személyes célunkkal kapcsolatosan. Itt tanulhatja meg az elménk a puszta megfigyelést. Így van lehetősége a valóságnak tisztán, egyértelműen, és természetesen megjelenni, alakot ölteni, pontosan úgy, ahogy az apró ecsetvonások alakítják ki a teljes képet.
A másik fontos probléma, hogy elégedetlenek vagyunk a földi életünkkel, idegennek érezzük magunkat a bolygón…ilyenkor ítéletet alkotunk a földi létről, és személyes fejlődésünkről. Fontos emlékeztetni magunkat, hogy mi választottuk, hogy részt veszünk ebben a kiemelten fontos átalakulásban, ami most zajlik a világban. Örüljünk a lehetőségnek, és lépjünk túl ellenállásainkon. Alakítsunk át minden gondolatot, hiedelmet, és ítéletet folyékonyan áramló tudatossággá.
Amikor elfogadjuk, hogy fizikai formában is jelen kell lenni a világban, és megértjük, hogy tapasztalataink fejlődési folyamatainkat szolgálják, nos ekkor az univerzum összes igazsága és varázslata kibontakozik számunkra.
A nagy egész részei vagyunk, fontos, hogy ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ebben a kollektív tapasztalásban gyógyítjuk a közös tudatunkat, és individuális énünket is. Ahogy meggyógyítjuk magunkat, a Föld is gyógyul, s ahogy a Föld gyógyul, mi is gyógyulunk.
Mindent amit most teszünk, tegyük éberséggel, és megértéssel! Tudatosítsuk magunkban, hogy minden egyes ember, akár csak egyetlen pozitív gondolata, cselekedete is számít!
Ideje van most annak is, hogy a közös spirituális céllal érkező emberek együttműködjenek.
Amikor ketten, vagy többen találkoznak együttműködésben, akkor összerendeződnek a Föld, a galaxisok rezonáló örvényei, és az isteni archetipikus energiák. Ilyenkor minden lehetségessé válik.
Ilyenkor láthatod azokat a különös, és látszólag elkülönült eseményeket, amit szinkronicitásnak nevezünk. Ezek jelek, üzenetek, melyeken keresztül az Univerzum, Esszenciális Önvalónk beszél hozzánk, tudatva, hogy most egy lehetőség kínálkozik fel nekünk. A szinkronicitás nem annyira mentálisan értelmezhető, inkább érzelmi élmény – egy szokatlan egybeesés, vagy „aha” élmény, ami visszaigazolja, hogy mi is részei vagyunk a hatalmas egésznek.
A jelek, szimbólumok üzenetek…megfelelően értelmezve ezeket, megtalálhatjuk a világban a valódi helyünket. Azt a helyet, amit nekünk jelöltek ki, amit csak mi tölthetünk be.
Vegyük le a cipőnket. Érintsük meg a Földet. Találjunk egy helyet, ahol együtt táncolhatunk az élet szent körforgásával, és engedjük, hogy egyszerűen az élet vezessen!
Végtelen szeretettel: Váradi Andrea és Dömötör Aletta