Maja asztrológia-A Főnix üzenete.
Tél van. Hideg van, sötét van, minden rideg, fagyos, vizes. Vannak pillanatok amikor teljesen megdermed a természet. A hosszú, hideg tél bezárja az embereket, és ugyanígy bezárja a természetet. A növények és az állatok is készülődnek. Készülődnek valamire. A tavaszra, az újjászületésre, egy új kör megkezdésére. Tavasszal olyan energiák születnek meg, melyek életet adnak a megfagyott, megdermedt természetnek. Most még várnunk kell a tavaszra egy kicsit, de minden nappal egyre közelebb vagyunk, egyre biztosabb, hogy egyszer csak megtörténik… a Fény, a meleg, a napsütés győzedelmeskedik, a tél megadja magát és visszahúzódik. Ha figyeled a természetet, a növényeket, az állatokat, ők már érzik. Egy-egy melegebb napon csicseregnek a madarak már kora reggel, vidám hangon énekelnek, tavaszt idéznek, remélnek. A kora tavaszi bokrokon híznak a rügyek, napról-napra telnek fel élettel. Ők érzik, tudják, készülnek, várják. Várják azt a pillanatot, amikor a kiléphetnek az új tavaszba, az új életbe, az újjászületésbe.
Tavasszal feléled minden. Lassan nekünk is készülnünk kell. Élednünk kell, el kell határozzuk magunkat arra, hogy mi magunk is újjá fogunk születni, az új tavasszal egy új minőségű életet fogunk kezdeni.
A Létnek, az életnek szüksége van rád! Téged akar, téged vár! Lásd meg, hogy nem helyettesít téged senki, vannak dolgok, amiket neked kell csinálni. Neked kell élni, alkotni, érezni, örülni, kitalálni, megvalósítani, bizakodni, tervezni, megvalósítani.
Tudom, hogy érzed a Létből fakadó állandó szorongást, de hidd el, ez teljesen normális. Talán ezek a szorongások is jók valamire, talán akár szolgálnak minket… lehet, hogy valamiféle keretet adnak az életünkhöz, segítik, hogy ne szálljunk el. Gondold csak meg, hogy ha nem lennének ezek a szorongások, félelmek, mi állítana meg minket?! Mi lenne az, ami határt szabna azoknak, akik soha-semmitől nem félnek?! Mi lenne velünk, az emberiséggel, ha nem lennének keretek?!
Ilyenkor télen ezek a szorongások a sötétnek köszönhetően felerősödnek és utat adnak a reménytelenségnek, szomorúságnak, minden sokkal mélyebben érint minket. Ilyenkor mindenkinek sokkal nehezebb… mindenkinek tennie kell most azért, hogy megfordítsa önmagának ezt a nehéz időszakot, hogy egyszer csak tavasz lehessen. Nem csak odakint, hanem idebent is, benned, bennem, a szívünkben, a Lelkünkben.
Szeretnénk segíteni neked! MI azért vagyunk, hogy emlékeztessünk téged! Azért vagyunk, hogy újra és újra elmondjuk neked, hogy Örökké világító lámpás vagy, fényes, melyhez az “éjjel repkedő bogarak repülnek”.
Állj most fel, sétálj oda egy tükörhöz és nézz bele! Lásd meg, hogy mit üzen a szemed, a tekinteted… hagyd, hogy elmondja neked:
Értékes vagy, a legértékesebb! A Fényed a tied! Érezd, fedezed fel és add oda másoknak, mindenkinek. Itt az ideje, hogy meglásd és értékeld a saját értékeidet. Fordulj most magad felé, helyezd magadat másokkal szemben előtérbe, fedezd fel azokat a tulajdonságokat, melyek csak rá jellemzőek, csak rád igazak, hiszen a tiéd, a te sajátos tulajdonságod, a Fényed egyedi és különleges kivetülése.
Légy nyitott magaddal és befogadó! Most Önmagadat fogadd be, fogadd el! Most ennek van az ideje.
MI látunk téged, de te magadat látod-e? Érzed-e? Tudod-e, hogy van a szívedben egy szeglet, amit soha-senkinek nem mutattál még meg? Sőt, talán még te magad sem láttad, ismerted meg… Tudod-e, hogy mindannyiunk szívében van egy dallam, ami csak a mienk…
Őrzöd a dallamot, de még te sem hallottad, te sem ismered… A világban, a kapcsolódásainkban amikor igazán kapcsolódunk egymáshoz, akkor megszólal egy gyönyörű zene. Dallamaink összeadódnak és harmonikus muzsikává lesznek. Életre kelnek, megszólalnak, zene, művészet születik belőle. Belőled és belőlem… mindenkiből, aki képes a dallamot megtalálni, megszólaltatni és odaadni. Hozzáadni a másik dallamához azért, hogy a dallamból, zene lehessen. Gyönyörű, égi zene. A TE Lelked és a Mi Lelkünk, amikor találkozunk és kapcsolódunk. Amikor igazán EGYÜTT vagyunk.
Nézz bele a szívedbe, a legmélyébe és halld meg a dallamot, a tiédet! Keresd, kutasd, akard, hogy megszólaljon egyszer, hogy megismerhesd, hogy megismertethesd. S ha azt gondolnád, hogy azért, mert magaddal vagy elfoglalva, elhanyagolsz másokat, akkor emlékezz arra az igazságra, hogy neki is saját zenéjét kell felfedeznie és ehhez egyedül kell lennie. Ehhez neki is idő és csend kell. Ehhez neki is sok-sok tapasztalás kell. Keresés kell, majd megtalálás, rátalálás kell.
Most, ebben az időszakban magadra kell figyelned, Önmagadat kell beteljesítened!
Örökké Fénylő lámpás vagy, az éjszaka lényei keresik a Fényedet, hogy megpihenhessenek a sötétben…világíts, segíts nekik. Világíts, hogy láthassanak a sötétben!
Halljuk a dallamot, ami ott van a szívedben…gyönyörű, égi zene…TE hallod-e a tiédet??? Csendesedj el, és fülelj!
Végtelen szeretettel: Váradi Andrea &Dömötör Aletta
