Van elég bátorságod ahhoz, hogy igent mondjál? Ha többre nem is, csak egy pillanatra. Igent mondani egy helyzetre, emberre, körülményre. Van elég bátorságod ahhoz, hogy megérkezz egy új lehetőségbe?
Sokszor figyelem az embereket és látom, hogy tiltakoznak a szeretet ellen. Nem akarják, hogy bárki is megszeresse őket. Küzdenek, kapálóznak ellene. Veszélyesnek tartják az érzéseket, veszélyesnek tartják a kötődéseket. Félnek és rettegnek kötődni, félnek és rettegnek valakihez tartozni. Talán még jobban félnek attól, hogy ha kötődnek és szeretnek, akkor sebeket ejtenek a szívükön a szeretet nevében. Ezért csak mennek előre. Bezárt szívüket, falakkal húzták körbe. Már nem éreznek és nem szeretnek. Nem akarnak veled lenni, a te teredben. Menekülnek előled…
S te azt veszed észre, hogy sorra elveszíted őket. Kötődtél, szerettél és aztán a zűrzavarban egyedül lettél. Már nem akarnak hozzád tartozni, már nem akarnak egy pillanatra sem igent mondani. Nem akarnak emlékezni, nem akarnak fájni. Megtagadták az oly veszélyesnek tűnő szeretetet, és ezzel megtagadtak mindenkit, akik szeretetben élnek. Ha megtagadtak téged is, akkor benned is volt szeretet.
A kérdés az, hogy te most mit teszel? Maradt elég bátorságod, hogy nyitva tartsd a szíved? Akarsz és mersz még tartozni valakihez? Megengeded, hogy a kötődés ölelése megtartson benneteket? Ismerd el és vállad fel a szeretetet!
Ha azt gondolod, hogy a bezárt szívekbe nem férkőzik fájdalom, akkor tévedsz! A legnagyobb fájdalom, a bezárkózott szívekbe szorult Lélek szenvedése. Szeretni és kötődni érkeztünk a Földre!
Van elég bátorságod, hogy igent mondj a szeretetre?
Végtelen szeretettel: Dömötör Aletta