Egy gyermek, aki nem születhetett meg…

Emlékszem, tudom, hogy hívtál. Álmodoztál és vágytál rám. Sok magányos éjszakádon engem szólítottál… ábrándoztál. Játszottál a gondolattal, hogy milyen leszek. Kislányként még a ruhádat is kitömted, nézegetted a tükörben, hogy milyen lesz, amikor  én a pocakodban leszek. Forogtál, pörögtél… a szoba közepén elestél, és egy jót nevettél. Már ott akkor, szólítottál. Találgattad a nemem, találgattad a nevem. “Ha fiú lesz, akkor bátor lesz és erős, ha lány mosolygós és derűs!” Aztán ezt a vágyat a szívedbe csomagoltad. Gondosan magadba fogadtad. Magányos pillanataidban elővetted, dédelgetted. Én emlékszem…

Eljött az én időm, érzem. Te kiválasztottál és én kiválasztottalak téged. Döntöttél, már nem csak a szívedben adsz otthont nekem. Most már az életed részesévé teszel. Izgatott vagyok és boldog. Nagyon boldog. Eljött végre az idő… megmutathatom magam, megismerhetsz engem. Vajon tetszeni fogok neked? Rám vágytál? Én jöttem. Én hozzád jöttem. Kiválasztottalak téged. Ugye te is boldog vagy? Ugye te is örülsz… mint ott akkor a szobában. Emlékszel mikor harsányan kacagtál, mikor a gondolataidban szólítottál? Becézgettél és szeretgettél…

Emlékszel? Én emlékszem. Itt vagyok, megérkeztem. Jó nekem. De érzem, hogy neked mégsem könnyű a szíved. Mi történt?- kérdezem. Most már csak a feszültségedet érzem. Anya! Kérlek válaszolj nekem. Valamit nem jól tettem? Nem jókor érkeztem az életedbe? Anya félek, kérlek ne tedd ezt. Anya én kiválasztottalak téged! Anya, érzem a dühödet, érzem a feszültségedet. Eddig mosolygós voltál és vidám. Eddig az élet napos oldalán álltál. Tőlem borult be az életed? Én vagyok az, aki a szomorúságot hoztam neked? Te is félsz… érzem. Érezlek és szeretlek téged. Én nem tévedhettem. Én emlékszem, tudom, hogy szólítottál engem.

Anya! Kérlek ne tedd meg! Ne vedd ez az életem. Anya, én erre nem készültem fel. Én igent mondtam az életemre, és emlékszem, te is ezt tetted. Kérted, hogy megérkezzek. Én megérkeztem. Megfogantam benned. Mi történt? Mit rontottam el? Csalódást okozott a jövetelem? Talán én magam csalódást okoztam neked? Nem rám számítottál? Nem engem akartál? Nem szeretsz már?

Anya! Érzem, hogy búcsút veszel tőlem. Érzem, hogy azt kívánod, bárcsak ne lennék benned. És én annyira de annyira szeretlek, hogy ezt is megteszem érted. Ha te úgy döntesz, hogy elengedsz, akkor itt már nincs helyem. Akkor én magam is visszalépek. A pocakodból eltűnök és nem születek meg. Nem láthatom az első könnycsepped, amikor először a karjaidba veszel engem. Nem  foghatom a bőröd és nem érezhetem az illatod…

Fáj, hogy kérted, menjek el. Fáj tudni, hogy nehézséget hoztam neked. Én tényleg csak ennyit érdemeltem? Ennyi jutott nekem belőled? Anya! Hiányzol nekem!

Én most kívülről látlak, és látom, hogy én is hiányzom neked. Figyelem a tekinteted, látom amikor éjszakánként a párnádat gyűrögeted. Én látom azokat a könnyeidet, amiket másoknak nem mutatsz meg. Látom a szomorúságodat, és hogy a szíved szakad meg. Nem értelek téged! Ha ennyire fáj a hiányom, akkor miért engedtél el?

Igen hallottam, én is hallottam. Akkor még ott voltam. Hallottam a vitát, hallottam az ajtó csapkodást. Azt is hallottam, amit te mondtál. Vagdalóztál, szitkozódtál… s aztán szólítottál. Kértél, nagyon kértél. Azt gondoltam, ha megteszem, ha újra visszafordulok az egységes térbe, akkor boldog leszel. Én ezért tettem, hogy te újra boldog lehess. Mondd! Miért nem vagy boldog? Mi történt veled? Hideg tekinteted megijeszt engem.

Tudod, időnként meglátogatlak, angyali puszit nyomok a homlokodra. Reménykedem, mindig reménykedem, hogy egyszer felismersz engem, hogy egyszer újra feltelik a szíved szeretettel. Hogy nem volt hiábavaló a távozásom. Anya! Kérlek őrizz a szívedben. Fájdalmadban ne tagadd meg a létem. Ismerd el, hogy én is létezem. Ismerj el engem. Hozzád tartozom, a gyermeked lettem. S ha ezt megteszed, talán a fájdalmadon is túllehetsz. Egyet kérlek ne feledj: én mindig nagyon szeretlek téged!

Most már lépj tovább… Ne büntesd magad és a környezeted. Ettől nem lesz könnyebb neked. Az időt ezzel vissza nem tekerheted. Bocsásd meg magadban a döntésedet. Ne tedd tovább magaddal ezt. Engedd, hogy a fényem szeretettel töltsön fel. Anya! Ha hiányzom, keress a szívedben… ott megtalálsz engem.

Szeretettel a gyermeked, aki nem születhetett meg!

Végtelen szeretettel: Dömötör Aletta

www.talentumok.com

Családállítás, Életgyógyászat, Életminőség koordináció, Bach-virágterápia, Színterápia, NLP, Maja szimbólumrendszer, REND-SZER-TAN, Blue Energy System, Meditáció, elvonulás, táborok, Kristály gyógyászat, EMK, Gyógyító kommunikáció.