Indulat, düh, bosszúállás. Megfelelés, alkalmazkodás, elvárás.
Napjaink mozgatói ezek az energiák. Észre sem vettük, fel sem tűnt és belopóztak az életünkbe. Mozgatnak minket. Hogy történt mindez? Benned született meg, vagy örökséged lett?
Egyáltalán látod? Érzed? Észrevetted? Látod, hogy mit és hogyan teszel? Figyeled magadat és a többieket? Látod, hogy minden találkozásnak van vesztese? Látod, hogy szinte mindig te nyersz? Látod, hogy megint igazad lehet?
Lassan teljesen egyedül maradsz… már észre sem vesznek. Nem számít senkinek, hogy ki vagy és mit érzel. Használnak, aztán eldobnak. A társaid, akik olyanok, mint te.
Egyedül bolyongsz a semmiben, valamit keresel. Lelkedet elveszítetted, amikor döntened kellett, elengedted. Odaadtad a sikerért és boldogságodért cserébe. Lecserélted… és amikor ez történt, akkor megváltozott minden. Ott, ebben a pillanatban magadról mondtál le. Választottál magad helyett egy szerepet, olyan szerepet amit nem ismersz, mert nem is neked osztották le. Nem ismerted, mert nem a tied… de láttad másoknál, és megkedvelted. Megtetszett a siker, a csillogás, a lehetőségek… Lehetőség arra, hogy legyőzzél másokat, hogy az ő kárukra te nyertes lehess. Te azt hiszed, hogy ennek így kell lennie, hogy ezt így is lehet… pedig nem!
Győzni akarsz, bizonyítani, célba érni… úgy, hogy a rajtnál még sosem álltál… De akkor hol vagy? Hova indultál? Ide biztosan nem. Nem erre mondtál igent! Ébredj ember! Nyisd ki a szemedet! Hol vagy? Mit teszel, és hogyan teszed? Kinek a kárára történik éppen? Nyereséged árát ki fizeti meg?
Keress kérlek, keresd a válaszokat magadban, keresd az emlékeidet! Keresd meg azt a pillanatot, amikor még ott volt veled a Lelked…
Érzed? Most, hogy rátaláltál, minden más lett…
Amikor a Lelkeddel vagy, akkor mássá válik minden. Igaz lesz. Nincsenek áldozatok és tettesek, lényegtelenné válik, hogy nyersz-e, vagy veszítesz, legfontosabb a részvétel.
Itt türelem van, elfogadás, megbocsátás. Önmagad lehetsz, nincs elvárás. A megérkezéshez hozzá tartozik az elindulás. Hol tartasz? A rajthoz már odaálltál?
A szeretet az más… nem köt meg, nem tart vissza, nem követel semmit, nincs benne megbánás.
A szeretet az más… tisztelet van benne és elfogadás.
A szeretet az más… megengedi, hogy lemondj a Lelkedről, nem büntet sem téged, sem mást.
A szeretet az más… szeretetben élve az életet, minden más. Mássá válhat a világ.
Amiben most élsz, az csalás és ámítás… Hidd el, a szeretet az más!
A szeretet végtelen, és bárkié lehet, aki hiszi és tudja, hogy a Szeretet az más…
A szeretet az más… s hogy a tiéd is lehessen, hogy megélhesd, neked is mássá kell lenned. Mostani lényeddel nem élheted meg. Elromlottál… odaadtad, elcserélted, elfelejtetted…
Emlékezz! Ott, ahonnan indultál, a szívedbe súgták:
Vigyázz! Ne hidd el! … a Szeretet az más!
Végtelen szeretettel: Váradi Andrea
