Energiák kiegyenlítődése

Körbevesznek minket energiák. Itt vannak körülöttünk, bennünk, az életünk részévé váltak és mi az energia részévé váltunk. Működtet minket, életünket. Érdemes megismerni működésüket, áramlását, az irányát és főként azt, hogy hogyan lehet egyensúlyt teremteni az energiák áramlásában, áramoltatásában.

ADOK-KAPOK EGYENSÚLYA

Amikor az adok-kapok egyensúlyát tartjuk szem előtt, akkor meg kell, hogy lássuk, hogy nem csak körülöttünk forog a világ. Nem mi irányítjuk az áramlást. Az áramlás van, adott, mi az dönthetjük el, hogy felszállunk-e az adott energiahullámra, vagy nem.

Amikor nem szállunk fel rá, akkor biztos, hogy mi az egyéni akaratunkkal akarjuk irányítani az életünket, a helyzeteket, esetleg más embereket.

Amikor felszállunk rá, akkor átadjuk az irányítást, kiadjuk a kezünkből, és engedjük, hogy a dolgok úgy történjenek, ahogy annak történnie kell. Itt lemondunk az egyéni érdekről, és alárendelődünk valaminek, ami sokkal nagyobb nálunk.

Időlegesen meg lehet tenni azt, hogy nem rendelődünk alá, hogy fogjuk, tartjuk, és irányítjuk, azonban mivel az energia kiegyenlítésre törekszik, ezért nem kerülhetjük el a „végzetünket”. Minél tovább irányítunk, annál nagyobb vákuum keletkezik, ezáltal annál nagyobb lesz a kiegyenlítés fájdalma.

Az adok- kapok egyensúlyát nem lehet elkerülni, csak halogatni és halasztani lehet. Nézzük csak meg, hogy mennyi domináns ember szenved egyre keményebb és kegyetlenebb fájdalmak közepette. Az energia szándéka, az, hogy ezek az erős jellemmel bíró emberek is egyszer legalább egyszer térdre kényszerüljenek, letérdeljenek a mindenség hatalma előtt, és megtanuljanak elfogadni. Elfogadni szeretet, támogatást, segítséget, lemondva az egyéni elképzelésükről, hogy pontosan ki és mit adjon ahhoz, hogy ő be tudja fogadni.

Nem számít itt már az, hogy ki adja és mit. A lényeg, hogy alázattal el tudjon fogadni. Bármit, bárkitől. Hisz itt ebben a helyzetben tudja, hogy ő a kicsi, és a másik a nagy.

A nagy ad, a kicsi elfogad. Ő megborította az egyensúlyt. Eddigi életében ő volt a nagy és ő adott. Nem tanult meg elfogadni. Nem tanult meg alárendelődni.

És, hogy mit adott és hogyan? Az itt az energiák szempontjából lényegtelen. A lényeg az erőviszony! Tudott-e már valaha kicsi lenni? Minél kegyetlenebb a betegség, minél kínzóbb a fájdalom, annál inkább uralta az életét, a lelkét és akár másokat is.

Az egyensúly több -féle módon is felborulhat:

Pl.:

  1. Elfogadás adás nélkül:

    Amikor gyermeki állapotban működünk, (nem vállalunk felelősséget, azonban használjuk a gyermeki jogosultságokat: megköveteljük a gondoskodást, önállótlanok vagyunk, megkérdőjelezhetetlenül és azonnali felmentést várunk mindenért amit tettünk és amit elmulasztottunk stb…) akkor mi kapunk és nem tudunk és nem akarunk adni. Azt gondoljuk, minden és bármi a miénk lehet, minket illet. Birtoklunk!

    Ez esetben a várható kiegyenlítés:

    Az energia úgy tud kiegyenlítődni, hogy meg kell tanulnunk adni. Ha magunktól nem vagyunk hajlandóak adni, akkor majd elveszik tőlünk. Kirabolnak, kifosztanak, elveszítünk valamit vagy valakit stb…

    A mindenség több -féle módon tudja elvenni tőlünk azt, amire azt gondoljuk, hogy a miénk. Fizikálisan elveheti az egészségünket, érzelmileg: társunkat, barátunkat, olyan embert, aki érzelmileg közel áll hozzánk, anyagilag: a pénzünket, a házunkat, esetleg ellopják az autónkat.

    Reakciónk erre a kiegyenlítésre:

    Sokkal jobban birtoklunk mint előtte, hiszen támadás ért minket. Miért vettek el tőlem valamit, bármit? Azért mert magamtól nem adtam oda.

    Megoldás:

    Ideje megnézni a háttérdinamikát! Meg kell tanulnunk megosztanunk azt, amink van, hiszen nem birtokolhatunk semmit. A birtoklással újra felborul az egyensúly. Megosztani nem azt jelenti, hogy mindenünket odaadjuk! Megosztani azt jelenti, hogy magunkat, az érzéseinket a szeretetünket osztjuk meg. Figyelemmel fordulunk mások felé, figyelünk rá, rá figyelünk. Amit teszünk, adunk, azt szeretettel tesszük, és tudjuk, hogy el kell fogadjuk azt, amit mi kapunk. Így lesz rend, így lesz egyensúly.

  2. Adás elfogadás nélkül:

    – Azok a megmentők, akik mindenkit vagy bárkit meg akarnak menteni minden és bármilyen helyzetből. Ott állnak és majd ők elkapják, megmentik mindenki életét. A spirituális út egyik legnagyobb csapdája. Azt gondoljuk magunkról, hogy majd mi segítünk. Mindenkinek! Annak is aki nem kért meg minket erre. Ezzel a spirituális egónkat növesztjük. Azt gondoljuk, hogy fantasztikus az, hogy mindig csak adunk és adunk, hogy ezzel szolgáljuk a mindenséget. Azonban elfogadni nem tudunk, sem új nézőpontot, sem segítséget. Semmit. Hiszen nem látjuk azt, hogy esetleg valaki rajtunk is tud segíteni! Tehát felborul az egyensúly!

    – Azok a domináns emberek, akik folyamatosan irányítják a saját és más emberek életét. Mindig mindenkinél mindent jobban tudnak. Szülői én állapotban működtetik az életüket, és úgy gondolják, hogy bárkit irányíthatnak (Szülői én állapot: irányító, domináns, ítélkező, számon kérő stb…) Nem tudnak alárendelődni, képtelenek rá. Tehát felborul az egyensúly. Nem tud elfogadni!

    Ez esetben a várható kiegyenlítés:

    Kiszolgáltatottság!!! Olyan helyzetbe kerülhetünk, amikor rólunk kell, hogy gondoskodjanak. Akár ágyban fekvőkké válhatunk, akár meg kell, hogy mentsenek minket bizonyos helyzetekből, vagy akár meg kell, hogy mentsék az életünket. Amikor önerőből képtelenekké válunk. A mindenség generál olyan helyzetet, amikor ez így lesz, hiszen még mindig kiegyenlítődésre törekszik az energia.

    Reakciónk erre a kiegyenlítésre:

    Nem kell a segítséged, boldogulok egyedül is. Eddig is megoldottam, ezután is megoldom. Nálam jobban úgy sem tudja senki. Fenn tarja az irányító szerepet.

    Megoldás:

    Amikor az életünk a tét, akkor már nem irányíthatunk. Észre vesszük, és tapasztaljuk, hogy van valami ami sokkal de sokkal nagyobb nálunk. Át kell adnunk az irányítást, ki kell engedjük a kezünkből! Meg kell tanulnunk elfogadni azt, hogy van amivel szemben mi vagyunk a kicsik. Meg kell tanulnunk térdre ereszkedni és alázattal elfogadni azt amit, és ahogy kapunk.

Az adok-kapok egyensúly megköveteli tőlünk a szeretetet és az alázatot! Szeretettel és alázattal kell tudnunk adni és elfogadni is. Amikor ez az egyensúly létrejön, megtanuljuk áramoltatni és tudatosan figyelni, hogy mikor mit akar kiegyenlíteni az energia, akkor igazán könnyednek érezhetjük az életünket. Ez a folyamat mindig minden napunknak a részévé válik! Mindig minden pillanatban felszállunk az energiára, és engedjük, hogy vigyen minket. Észrevesszük, hogy mikor mit és hol hibáztunk és magunk egyenlítünk, nem várjuk meg, amíg az energia egyenlít. Közben szívünkben megtartjuk a szeretet és az alázat hatalmas erejét.

Dömötör Aletta

Életgyógyászat, Életminőség koordináció, Bach-virágterápia, Színterápia, NLP, Maja szimbólumrendszer, REND-SZER-TAN, Blue Energy System, Családállítás, meditáció, elvonulás, táborok, Kristály gyógyászat, EMK, Öngyógyító kommunikáció.