“A magamnak tett ígéretem alól feloldozom önmagamat. Megígértem magamnak, hogy én másképp teszek, mint az anyám. Nem követem el ugyanazt a hibát. Ez az ígéret köt a nehéz helyzetekhez, ezért képtelen vagyok a továbblépésre. Felruházom önmagamat a saját erőmmel, a saját életemmel. Anyám sorsa előtt, meghajtom a fejem.
Kérem az Életet, hogy segítsen nekem. Szeretném megélni, hogy valakinek én vagyok a legfontosabb, a legértékesebb. A bennem élő nőbe életet lehelek. Megbocsátok önmagamnak, és tovább lépek. Szeretetet adok, és engedem, hogy szeressenek.”
Végtelen szeretettel: Váradi Andrea és Dömötör Aletta