Az anya helye és szerepe, a családi rendszerben.
Ahhoz, hogy egy családi rendszer megfelelően, jól működjön, mindenkinek saját helyén kell állnia, mindenkinek a saját feladatát kell ellátnia. A családok legnagyobb részében abból keletkezik a probléma, hogy a szülők nem állnak a helyükön, nem érkeztek meg, vagy nem a saját feladataikat látják el. Felcserélődnek a szerepek és ezzel felborul a rend. A Családállítás, mint módszer hivatott arra, hogy a mező segítségével ráláthassunk, hogy hol nincs meg a rend és utána, amikor ezt felismertük, akkor helyre is állíthassuk azt.
Az Anya adja a szeretetet, gondoskodást, megértést, az érzelmi klímát az élethez. Ha az anya nincs a helyén a rendszerben, vagy feladatát nem megfelelően látja el, megsérülnek ezek a minőségek a gyermek életében. Ezt nem adhatja oda senki más a családból, ezt kizárólag az anya jelenléte, a gyermekben az anya felismerése és elismerése, elfogadása adhatja meg. A Családállításokon és családállítóként energiákról beszélünk, energiákkal dolgozunk, így az a fontos a történetektől és a valóságos családi helyzettől függetlenül, hogy az állítási folyamatban az állíttató megélhesse, megtapasztalhassa, hogy van anyja, az a helyén áll és odaad mindent, amit csak ő adhat az élethez. Nekünk az a feladatunk, hogy ezt a megélést, ezt a megtapasztalást odaadjuk az állíttatónak, haza vihesse ezt a képet, ezeket az érzéseket. Amikor valaki ezt megélheti, amikor magáénak tekintheti, hogy van anyja és az a helyén állva megadja a gondoskodást, szeretetet, megért minket és támogat, akkor pozitív érzelmi klímát kapunk tőle az élethez. Akkor, abban a pillanatban az adott ember Lelkében és teljes életében minden megváltozik!
Nézzük, mi a feladata az anyának a Rend szerint:
- szeretetteljes, meleg, puha otthon biztosít
- saját pozitív érzelmeivel tölti fel a családi Teret és ezzel pozitív érzelmi klímát biztosít szeretteinek
Az anyai szerepnél a legeslegfontosabb, hogy ő maga belül önmagában a helyén legyen. Áramoljon lényében a szeretet, mert ez a szeretet fűti fel a többieket. Az anya az érzelmi klímát biztosítja számunkra. Amikor bármilyen oknál fogva az anyában nem áramlik, vagy nem megfelelően áramlik a szeretetet, akkor szeretetteljes irányítás helyett, gondolataival kezd el irányítani, aminek következménye, hogy feladat és teljesítmény orientálttá válik és a családjától is ezt követeli, ennek kell megfelelni. Eltűnik a szeretet és helyébe elvárás jelenik meg. Ilyenkor megjelenik az összehasonlítás másokkal, és még a saját családtagjait is megméri, velük is elégedetlenné válik. Amikor egy anya nem megfelelően működik, akkor az adott család érzelmi klímája hideggé válik, működésük ennek megfelelően merev, szögletes, keretes.
Amikor az anya kiesik a saját szeretet teréből, akkor elkülönül, elhatárolódik, nem egységben, hanem „egyedülben” kezd el gondolkodni, működni. Ilyenkor válik kiemelten fontossá az egyéni karrier, siker, az egyéb társadalmi szerepek az anyaság helyett. Ahhoz, hogy az anya vissza tudjon innen állni az anya szerepébe, egy jó társ, jó apa kell. Ez ugyanígy igaz a kibillent apa szerepre is, hogy ő is csak akkor tud a helyére visszaállni, ha az anya, a társa ebben segíti.
Ebből adódik, hogy válás után nehéz mindenkinek az adott szerepét ellátni, mert nincs ott a társ, a másik, aki ezt segítheti. Ha megjelenik új társ az életben, ő is segíthet abban, hogy a gyereknek az adott ember újra helyén álló, jó anyja, vagy apja legyen.
Milyen problémák keletkeznek a gyermeknél abból, ha az anya feladatát nem megfelelően látja el?
- félelem, szorongás jelenik meg
- elszeparálódás, közömbösség a családban
- megítélő, elítélő, összehasonlító lesz
- fiúknál párkapcsolati nehézségek jelenhetnek meg
- lányoknál sérülhetnek a saját anyai szerepek és nőgyógyászati betegségek jelenhetnek meg
- nárcisztikus személyiséggé válhat a gyermek
Félelem, szorongás: amikor a szeretet nem áramlik az életünkben, félelem jelenik meg helyette. A szeretet és a félelem két végpont, ugyanazon a tengelyen. Minél nagyobb bennem a szeretet, annál kevesebb a félelem. A félelem növekedése mutatja meg leghamarabb azt, hogy kibillentünk a szeretetből, elkezdtük bezárni magunkat. Egy gyermek automatikusan a szeretethez van kapcsolva, és ez a családban az anya. Ha anyja lezárt, nem áramlik benne a szeretet, a gyermek elkezd leválni róla és ezzel ő is elkezd bezáródni, szorongani, félni.
A szorongó, félelemben élő gyermekek csak tünetek a családban, megmutatják, hogy a probléma oka tulajdonképpen az anya, annak bezártsága, hiányzó szeretete. Amikor elkezdünk az édesanyákkal tudatosan dolgozni azon, hogy megérkezzenek a gyermekhez és megadják nekik azt a szeretetet, amit a gyermeknek meg kell kapnia a normális működéshez, akkor a gyerekek gyógyulni kezdenek, kinyílnak, szorongásaik, félelmük szertefoszlik és helyébe megérkezik a szeretet.
Elszeparálódás, közömbösség: automatikusan megkezdődik, ahogy az anya elkezd leválasztódni, bezárni. A gyermek nem tud másban, csak Egység szemléletben működni és gondolkodni, és ahogy az anyja kiesik a helyéről, szerepéből, az egység felbomlik. Ilyenkor a gyermek magától leválasztódik, és eleinte próbál valamilyen számára idegen, mégis egységes környezethez tartozni, majd egy idő után teljesen közömbössé válik, bezárkózik. Bezárkózik a saját kis világába és egyre jobban szorong, egyre elkülönültebbé válik. Kényszeressé válhat, mert semmi más nem tartja össze a többiekkel ilyenkor csak a szokásai. Ezért ragaszkodik szokásokhoz, mert ezeken keresztül kötődik. Olyan szokások rabjává válik, amire valaki figyel, ami feltűnik. Így követeli ki a figyelmet, így kötődik.
Megítélő, elítélő, összehasonlító: ezek a minőségek a szeparáció miatt jelennek meg. Minél jobban elszeparálódik az anya a családtól, annál jobban elszeparálódik a gyermek és annál erősebbek, ezek a minőségek. Az egységben, szeretetben megtartott gyermek elfogadó, megértő, megbocsátó, kegyelmet adó. Amikor megjelenik a gyermek viselkedésében az összehasonlítás, ítélkezés, akkor abból már látható, hogy sérült az otthon egységes szerkezete, az anya nem megfelelően látja el a szerepet.
Fiúknál párkapcsolati nehézségek jelenhetnek meg: a párkapcsolati milyenségünk az ellentétes nemű szülővel való kapcsolatunktól függ. Így a lányok az apjukkal, a fiúk az anyjukkal kell rendezzék soraikat, ha kiegyensúlyozott párkapcsolatot akarnak felnőtt korukra. Sokszor a párválasztás ideje mutatja meg az első konkrét jelet, amiből egyértelműen látszik, hogy sérül az ellentétes nemű szülővel a kapcsolata a gyermeknek.
Lányoknál sérülhetnek a saját anyai szerepek és nőgyógyászati betegségek jelenhetnek meg: ha egy lány olyan családban nő fel ahol az anya nem tudja megadni a szeretetteljes, meleg otthont, pozitív érzelmi klímát, akkor nehézségei lehetnek a saját anyasága megélésével. Miután mintát nem kapott, így neki kell kialakítania, megtanulnia tudatosan, hogy mi a feladata. Ha a gyermek képes lesz jó anyává válni, ez anyját is segíti, hogy változhasson, változtathasson. Ahogy fejlődik, változik a már felnőtt gyermek és anyja kapcsolata, úgy lesz egyre stabilabb a felnőtt gyermek anya szerepében. Sajnos az anyánk el nem fogadásával, esetleges megtagadásával a saját anyaságunkat is tagadjuk, és ennek következtében testi szinten betegségek jelenhetnek meg a női szervekben.
Nárcisztikus személyiséggé válhat a gyermek: ha egy gyermeknek hideg érzelmi klímát adó anyja van és a családban a fő érték a teljesítmény, akkor a gyermek ezt szokja meg. Teljesít az elvárásnak megfelelően, egyre többet és többet, mert az elvárásnak sosincs vége és észre sem veszi, hogy mindezt azért teszi, hogy szeressék végre. Az ilyen ember felnőtt életében könnyen nárcisztikussá válhat, ami azt jelenti, hogy ő is elvár a másiktól konkrét és egyre több, egyre nagyobb dolgokat, és a megtett dolgokért „szereti”. Mozgatja, kényszeríti a másikat olyan dolgokra, amit ő akar, őt kell szeretni, őt kell isteníteni. Mindezt azért, mert anyja nem szerette úgy, ahogy szerethette volna, ha anyai feladatát ellátta volna. A nárcisztikus ember ordít, kiabál a szeretetért, kikényszeríti, de semmit nem tud vele kezdeni, mert a szeretetet, még hírből sem ismeri…
Mi lehet az oka annak, hogy az anya feladatát nem megfelelően látja el?
- apja elvesztése
- családon belüli erőszak
- korábbi szerelmek, fel nem vállalt vagy le nem zárt kapcsolatok
- meg nem született gyermekek, spontán elvetélt, vagy abortált gyermekek
Apja elvesztése: ha egy lány válás vagy haláleset miatt elveszíti apját, akkor sajnos az ő anyja szerep sérültté válik, így szerepét nem tudja ellátni, helyét nem tudja betölteni, így a lánynak nem tudja a pozitív érzelmi klímát adó anya képét megmutatni, odaadni. Amikor az apa kiesik a családból, az anyák két szerepet kezdenek el betölteni, sőt ma már jellemző az is, hogy az anya szerepéről tudattalanul lemondva, a gyerek „apjává” válik. Apai szerepet tölt be, azt biztosítja a gyerek számára, amit az apának kellene. Ebben a felállásban a gyermek biztosan sérül. Sokkal jobb, ha az egyedül maradt anya megéli gyengeségét, tehetetlenségét, fájdalmát és szomorúságát és ezt látja a gyermek, mintha felkeményedik és „küzdő férfivá” válik.
Családon belüli erőszak: akár a nő gyermekkori családjában jelenik meg az erőszak, akár a jelenlegi családjában, az erőszakból adódóan bezárkózik, leválik, elveszíti képességét arra, hogy nyitott és szeretetteljes legyen, mert bántották a szeretet nevében. A család az a hely, ahol a szeretet nem sérülhetne! A családokban nincs helye olyan viselkedésnek, amivel bántjuk egymást a szeretet nevében! A család a szeretet egysége, és a szeretet nevében csak szeretni lehet! Ahol ez megsérül, ott az aki a bántalmazást,erőszakot elszenvedte, az a szeretet minőségében bizalmát vesztette. Az ilyen traumát megélt nőt segíteni, támogatni kell ahhoz, hogy ebből kilábaljon, sorsát elfogadja és megértse, elfogadja a saját szerepeit, helyére álljon és szeressen, anya legyen. Ez egyedül nem megy! Egy olyan tér szükséges számára ahol védve van, szeretve van, ahol nem bánthatják újra, ahol gyógyulhat.
Korábbi szerelmek, fel nem vállalt vagy le nem zárt kapcsolatok: a nők érzelmi alapon működnek, így minden kapcsolatban érzelmi alapon állnak benne. Amikor egy kapcsolatnak vége van, akkor még idő kell ahhoz, hogy ezt érzelmileg is elfogadjuk, lezárjuk. Bármi oknál fogva igazságtalannak tartjuk azt, hogy az előző kapcsolatunknak vége lett, az azt jelenti, hogy energetikailag nem érkezhetünk meg a következőbe. Ha kialakul egy ilyen esetben egy új család, oda gyermek is születik, akkor ez úgy történik meg, hogy az anya még nem érkezett meg az új helyére. Fizikailag ott van, de feladatait képtelen ellátni, mert szíve, Lelke egy darabja az előző kapcsolatban maradt.
Meg nem született gyermekek, spontán elvetélt, vagy abortált gyermekek: nagyon sok esetben előfordul, hogy az élő, megszületett gyermek előtt, meg nem született gyermek, gyermekek voltak. Ezen gyermekek pontosan ugyanúgy az anyához tartoznak, mintha élnének, megszülettek volna. Hiányuk, nem létük hiányt, fájdalmat generál az anyában még akkor is, ha nem is tud róla. Addig, amíg az ilyen veszteséget megélt, átélt anya nem tudja ezt tudatosan feldolgozni, nem tud ezen tovább lépni, addig élő gyermekeihez nem tud igazán, szívből kötődni. Bűntudata van a meg nem született gyermekek miatt és emiatt gyötrődik. A hiányt akkor is érezzük, ha a terhesség nem is derült ki. Sokszor pont abból lehet rájönni, hogy meg nem született gyermekek vannak, hogy az anya a megszületett gyermekeihez nem tud kötődni. Ha ilyenkor a térben megjelenítjük a meg nem született testvéreket, az anya megélheti fájdalmát, gyászát, akkor szíve megnyílik és meglátja az élő gyermekét, gyermekeit.
Az Apa ás az Anya a családi Egység tartóoszlopa. Együtt kell működniük ahhoz, hogy az Egység létrejöjjön, megmaradjon, működjön. Ahhoz, hogy ez jól működjön, tudatosnak kell lennünk. Ismernünk kell a Rendet, amihez igazodhatunk, ismernünk kell magunkat hogyan működünk és ismernünk kell társunkat, hogy neki segíthessünk. A család egység… emlékezzünk… milyen a mi egységünk, az ahonnan jöttünk.
Van egy család ahonnan származunk. Vannak őseink, vannak mintáink, vannak már tapasztalataink. Ha figyelünk, hamar meglátjuk, hogy mi az ami hasznos, és mi az amit érdemes lecserélni. Itt az ideje, hogy Rendet tegyünk!
Fordulj most meg, nézz a hátad mögé és lásd meg honnan jöttél! Köszönd meg az életedet az ősöknek, köszönd meg mindazt, amit adtak neked, kérj áldást az életedre és indulj el! Teremts! Teremts egy olyan világot, olyan családot ahol a hozzád tartozó emberek szeretetben, bizalomban, igaz hittel szívükben élhetnek!
Te mit kaptál örökségnek? Elégedett vagy vele?
Te mit hagysz a gyermekeidre, a világra? Vajon elégedettek lesznek?
A család a legeslegfontosabb üzenet számunkra, mert a család tükrözi, üzeni újra és újra az Egységet! Az OTTHONT, ahonnan minden Lélek született!
Ha úgy érzed, hogy szeretnél dolgozni magadon, szerepeiden, várunk szeretettel: Váradi Andrea és Dömötör Aletta