A világnak te kellesz!

Ennek a világnak, a mi világunknak rád van szüksége! A Te Lelkedre, Fényedre.

Nincs már szükség bohócokra, akik belül sírnak, kifelé nevetnek. Nincs szükség hamis alázatra, eljátszott megadásra, eltékozolt életekre. Nincs szükség még több elméleti tudásra, megmagyarázásra, olyan indokokra, amit érdekből kreálnak. Nincs szükség kényszeres viselkedésre, arra, hogy újra és újra megerőszakold önmagadat és Lelkedet bezárd egy ketrecbe.

Igen…a Lelked egy ketrecben. Bezárva. Mert azt mondták, hogy sok vagy… más vagy… nincs rád szüksége a világnak.

Engedd szabadon a Lelkedet, nyisd ki végre a ketrecet! 

Bocsáss meg a világnak, és bocsáss meg magadnak! Aztán indulj az utadra, mert a világnak rád van szüksége!

Gondolkozz, kérdezz, érts meg összefüggéseket, ismerd meg az igazságot, a valóságot. Beszélj, add tovább, mondd el! Amikor hangodat hallatod, beszélj úgy, hogy Fény ragyogja be minden mondatod.

Legyen benned Hit, Remény, Szeretet. Tudd, hogy ha elhatározod, bármi sikerülhet. Kegyelmet adva és kapva, az elengedést gyakorolva, alázattal befogadva az érzéseket. Belépve a végtelen szeretet tiszta terébe, együttműködve, egységben. A Mindenség igazságát szolgálva, az energiák áramlását követve, ez az igazi varázslat. 

Az életed csoda, a szív csodája. Az érzések, érzetek világa. Tiszta, makulátlan. A Lélek, Lelked világa. 

A világnak te kellesz! Lépj elő bátran!

Végtelen szeretettel: Váradi Andrea